A Komplex Alapprogram az 1−4. és 5. évfolyamtól felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 2018/2019-es tanévben az iskola Kossuth utcai székhelyén.

 

  1. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK

 

 1.Célok:

  • A végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó országos és intézményi stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása;
  • A lemorzsolódás megelőzése, tanulást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása.
  • Az iskolai nevelés-oktatás az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához. Segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Biztosítsa a továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségeket, az önművelés képességét.
  • Transzverzális készségek fejlesztése (kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőkészség, problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése).
  • Tanulástámogató módszertan (tanítási stratégia) alkalmazása, melynek központi eleme a heterogén tanulócsoportokban folyó differenciált fejlesztés (Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban, DFHT), segítségével képessé váljanak a tanulók az önálló és a társas tanulásra, egyszóval: az eredményes tanulásra.

 

  1. Alapelvek:

 

A Komplex Alapprogram megvalósítása során kiemelt jelentőségű, hogy az a koherenciát biztosító, a célokkal egybevágó alapelvekre épüljön, ezzel megalapozva az alprogramok egységes rendszerét.

A program legfontosabb alapelvei:

1) adaptivitás; 2) komplexitás; 3) közösségiség; 4) tanulástámogatás; 5) méltányosság

 

 

Komplex Alapprogram

  • egységes rendszerbe ötvözi a pedagógiai gyakorlatban eddig használt differenciált fejlesztést támogató módszereket;
  • alkalmazza a tanulók iskolai helyzetét, státuszát megváltoztató és ezzel a tanulási motivációt növelő Komplex Instrukciós Programot;
  • különös hangsúlyt fordít a tanulók alapvető képességeinek, készségeinek kialakítására az alprogramok segítségével.

 

A Komplex Alapprogram jelszava: Tanulni élmény!, amely magával hozza az élményalapú tanulást, ami nem valósulhat meg máshol, mint az Élménysuliban. Programunk eleme a tanulók aktív tanórai részvételének támogatása, mely a pozitív élményeken keresztül valósul meg. Ennek mozgatórúgója az interaktív, a tanulók bevonásán alapuló kreatív feladatmegoldás, az együtt tanulás élménye.

 

  1. FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK

 

  1. Fejlesztési feladatok:

Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

  • A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak
  • A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják
  • Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
  • A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában
  • Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.
  • Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük, a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot!
  • Tudatosan neveljünk „én” erős, jó komfortérzésű fiatalokat.
  • Az szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
  • Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése

 

  1. Kiemelt fejlesztési feladataink:
    • énkép, önismeret,
    • hon-és népismeret,
    • európai azonosságtudat
    • egyetemes kultúra,
    • aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, közösségnevelés
    • gazdasági nevelés,
    • környezettudatosság, fenntarthatóság
    • művészeti nevelés,
    • művészeti eszközökkel történő nevelés
    • a tanulás tanítása,
    • testi és lelki egészség,
    • felkészülés a felnőtt szerepekre, család szerepe
    • testmozgás fejlesztése minden színterén az oktatásnak

 

  1. További feladatok:

A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

  • A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
  • Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).
  • Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel.
  • Alkalmazzuk a DFHT módszerét.
  • Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket!
  • A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátíttatása.
  • Az alprogramokkal illetve gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.
  • A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele.
  • Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.
  • A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
  • Emberléptékű következetes követelés.
  • Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.
  • Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.
  1. Komplex Alapprogramban megjelenő eszközök:

A program szakmai anyagai:

  • Nevelési- oktatási program – KAP
  • Tanítási stratégia – DFHT
  • Alprogrami koncepciók
  • Alprogrami eszköztár és feladatbank
  • Tanítói- tanári kézikönyvek
  • Óraillusztrációk, példák
  • Foglalkozástervek
  • Tankockák

 

  1. További tanulást segítő eszközök:
  • Az intelligencia és kreativitás – fejlesztő egyéni programok.
  • A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszere.
  • Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.
  • A pozitív motivációs eszközei, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazása.
  • Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére.
  • Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia alkalmazása. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése.
  • A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.
  • A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformák alkalmazása.
  1. Tanulásszervezés, alkalmazott módszerek

 

6.1. Tanulásszervezés folyamatában az alábbi elvek érvényesülnek:

  • a rend és fegyelem fenntartása
  • tanuló szabadságának biztosítása
  • tanulói viselkedés szabályozása
  • pozitív tanulási légkör biztosítása
  • csoportfolyamatok elősegítése

 

6.2. Alkalmazott módszerek:

 

  • A tanítás – tanulási folyamatban a DFHT tanítási-tanulási stratégiát alkalmazzuk, mint a Komplex Alapprogram hangsúlyos elemét.

A kötelező tanítási órák 20%-ban a DFHT (differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban) szükséges alkalmazni.

 

A DFHT célja:

  • A tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok fejlesztése.
  • A tanulói viselkedés pozitív befolyásolása.
  • Az alulmotiváltság mérséklése.
  • A kognitív, affektív, szociális képességek fejlesztése.
  • A tanulók közötti együttműködés elősegítése.

 

DFHT koncepciója, módszerei:

Egyénre szabott differenciálás

  • egyedül végzett munka
  • rétegmunka
  • teljesen egyénre szabott munka
  • részben egyénre szabott munka

Párban folyó munka

  • páros munka
  • tanulópárok munkája

Csoportban végzett munka

  • A kooperatív munka, kooperatív tanulás, kollaboratív munka
  • KIP

Ezenkívül a tanórák 80%-ban a pedagógus választ módszereket.

 

  • Alapmódszerek:

 

  • tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés
  • munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer
  • individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

 

  • Motiváló módszerek:
  • páros munka
  • csoportmunka
  • játék
  • szerepjáték (drámapedagógia)
  • vita
  • kutató-felfedező módszer
  • kooperatív módszerek
  • projekt módszer
  • szituációs játékok

 

  • A Komplex Alapprogram sajátosságai:

 

  1. A Komplex Alapprogram alprogramjai:

 

A Komplex Alapprogramban legalább 2 alprogram megjelenik, hetenként javasoltan, minimum egy órában. Az alprogramok aránya az iskola profiljához igazítható (pl. művészeti iskolák, sportiskolák stb.)

 

A testmozgásalapú alprogram (TA)

Az alprogram az iskolai testmozgásprogramok három területén kívánja bővíteni, sajátélmény-szerzést biztosító tanulási környezetben a pedagógusok módszertani repertoárját és szemléletét:

  • testnevelés óra
  • mozgásos tanulás osztálytermi környezetben
  • szabadidős mozgástevékenységek

A TA a testmozgás iskolai környezetben előforduló minden formájára támaszkodva, tanulástámogató eszközeivel vesz részt a tanulói komplex személyiségfejlesztésben.

Az aktív, kreatív, felelősségteljes magatartást kialakító oktatási módszerek alkalmazásával teszi az alprogram a testmozgáson alapuló tevékenységeket a közösségi célok és az egyéni felelősség életgyakorlatává.

Cél még az egészségtudatos, jövőorientált életmód kialakítása.

Az alprogram tartalma:

Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi tartalmak implementációjának támogatása testnevelés órai környezetben, a differenciálásra építve.

Mozgásos tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben.

Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás testmozgás-alapú támogatása iskolai környezetben

 

Az életgyakorlat-alapú alprogram (ÉA)

Az Életgyakorlat-alapú alprogram egy olyan pedagógiai rendszert mutat be, amely hozzájárul az egyén és természeti, társadalmi környezete kölcsönhatásának tudatos és felelős alakításához.

Az életgyakorlat koncepció egyrészt figyelembe veszi a tanulók szükségleteit, és ennek függvényében eltérő tanulási-tanítási egységeket tartalmaz.

Minden egységen belül alternatív, a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez, tempójához igazítható tanítási eszközöket, munkaformákat ajánl.

Az alprogram célja, hogy az életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a gyermek, amely sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezi fel.

Cél továbbá, hogy megalapozza a vitakultúrát, kritikus gondolkodást és az önálló felelősségvállalást.

Célunk még az életformák sokszínűségének tisztelete, a családi közösségek megbecsülése, az egészséges énkép kialakítása.

A célrendszerben hangsúlyos, hogy az egyén és környezete között dinamikus viszony van, így az életgyakorlat témái komplexek és minden szinten – a rendszerszemléletnek megfelelően – kidolgozásra kerülnek.

Az alprogram tartalma:

  • egészséges életmód, életvezetés
  • környezettudatosság (fenntarthatóság)
  • állampolgári felelősség (közösségi szerepek)
  • életút-támogató pályaorientáció
  • család, párválasztás
  • érzelmi intelligencia (szociális készségfejlesztés)

 

A művészetalapú alprogram (MA)

  • Az alprogram a művészeti nevelést célzó tanórák, a művészeteket pedagógiai eszközként felhasználó osztálytermi tanulás és a szabadidős művészeti tevékenységek terén nevelő/oktató pedagógusok metodológiai fejlesztésén keresztül hat a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésének irányába.
  • A művészettel nevelés sok és sokféle lehetőséget teremt a tanulástámogatás megvalósítására.

 

Az alprogram célja művészeteket célként/eszközként használó tanórák, szabadidős foglalkozások biztosítása a tanulók számára.

 

Indirekt célok:

  • Személyiség- és társas készségek fejlesztése a művészeti tevékenység révén
  • Tanulási motiváció, tanulás iránti attitűd alakítása
  • Indirekt (kognitív képességeket célzó) tanulásfejlesztés művészeti keretek között

tanulásfejlesztés a művészetek révén

  • (Inter)diszciplináris ismeretátadás művészeteken alapuló, résztvevő központú gyakorlatokon keresztül
  • Pályaorientáció: művészpályára irányítás, illetve pályaorientáció művészetek révén.
  • A művészeti tevékenységbe ágyazott fejlesztés keretében lehetőség van a tanuló egyéni sajtságaihoz alkalmazkodó, esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai módszerek alkalmazására, ezáltal az adaptivitás biztosítására.

Az alprogram tartalma:

A művészeti tantárgyak és a mozgásra irányuló testnevelés tantárgy a készségtárgyak körébe sorolhatók, s ez arra is lehetőséget ad, hogy hasonló tartalmi elemek szerint épüljenek fel alprogramjaik is.

 

Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi tartalmak megvalósításának támogatása a művészeti nevelést szolgáló tanórai környezetben, a differenciálásra épülve.

Művészetekre épülő tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben.

Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás művészet-alapú támogatása iskolai környezetben.

 

A logikaalapú alprogram (LA)

A Logikaalapú alprogram a tanulók gondolkodásának fejlesztését támogató módszerek és stratégiák megismertetésével szeretné növelni a pedagógusok módszertani repertoárját az iskolai élet területein.

 

Az alprogram feladata megismertetni a pedagógusokat olyan logikai alapú játékokkal, (legyen az sakk, táblás, papír-ceruza, szituációs és egyéb játék), melyeket a pedagógus fel tud használni mind az általános képességfejlesztéshez, mind a közismereti tantárgyi órákhoz.

 

Az alprogram keretén belül olyan szemléletváltás elindítását célozzuk meg, amelynek segítségével a tanítási és a tanulási folyamat egyaránt élményszerűvé, motiválóvá és egyben fejlesztő hatásúvá tehető.

Az alprogram célja, a gyerekek egyik legfőbb tevékenységére, a játékra és a játékosságra építve, hogy a gyerekek a tanulást ne érezzék fájdalmas, fáradságos folyamatnak.

 

A tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás – ezzel a tanulók motivációja növelhető.

Az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása nem öncélúan történik, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz és a tanulók életkori sajátosságaihoz.

 

A játék lehetőséget nyújt a differenciálásra, és a gondolkodási képességeken túl a szociális képességek fejlődése is várható.

 

Az alprogram tartalma

 

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztési lehetőségei a gyakorlatban – stratégiák és algoritmusok.

  • A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében.
  • Játék alapú megközelítések:
  • Térszemlélet, sík- és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése
  • Dienes játékok és a matematikai gondolkodás fejlesztése
  • Sakk játék alapjainak elsajátítása és beépítése az iskolai tanulásba
  • Táblás játékok, társasjátékok, papír-ceruza játékok alkalmazása
  • Játékstrukturált megközelítések:
  • Kártyajátékok – lapot kérünk!, logiccards, set, stb.
  • Logikai játékok, logisztorik
  • Barkochba és egyéb csoportos szituációs játékok
  • Kreativitást és reflektivitást fejlesztő játékok

 

A digitális alapú alprogram (DA)

A Digitális alapú alprogram az IKT-műveltség elemeit kereszttantervi, transzverzális megközelítésben értelmezi, és a digitális pedagógiai kultúra komplex, intézményi szintű fejlesztését tekinti feladatának.

Az IKT-műveltség tekintetében a technológiai, a kognitív és a szociális aspektust tekintjük irányadónak.

Az alprogram kidolgozásával a pedagógusok módszertani kultúraváltását segítjük elő, olyan korszerű digitális megoldásokkal, melyek hozzájárulnak az elektronikus tanulási környezet kialakításához, felgyorsítva az intézmények digitális átállását, mely lehetővé teszi, hogy a digitális eszközök alkalmazásával a tanulás élményszerűvé váljon.

Az alprogram célja, hogy kialakítsa a pedagógusokban az oktatásba integrált IT-eszközöket értő és kritikus módon alkalmazó „digitális állampolgár” habitust, melynek révén az összetett problémák megoldása a technológia segítségét is igénybe veszi.

Szeretnénk elérni azt is, hogy a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás a digitális alkalmazások használatával, ezzel növelve a tanulók motivációját, kognitív képességeik színvonalát, tanulás módszertani repertoárjukat, pályaorientáció szempontjából releváns ismereteiket, (inter)diszciplináris ismereteik körét, és mindent egybevetve: a tanulók személyiségformálásához is hozzájáruljon.

Az alprogram tartalma

Az alprogram az alábbi tartalmi pontokból építkezik:

  • Játékalapú megközelítések
  • Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat
  • IKT-műveltség
  • Hálózati részvétel és együttműködés, problémamegoldás, kommunikáció és eszközhasználat
  • Digitális írástudás
  • IKT alapú óratervezés
  • Személyes tanulási környezet menedzselése

 

  1. Komplex óra

 

Komplex órák bevezetése – a program komplexitását a kognitív, affektív, szociális képességek együttes fejlesztése jelenti. A kötelező és szabadon tervezhető tanórákat fedi le, amelyekben a tudástartalom (a tananyag kereszttantervi része) kb. 20%-át hordozzák. A „Komplex órák” tekintetében a tudástartalmak kereszttantervi kapcso­latai mellett a DFHT tanítási-tanulási stratégia, valamint az alprogrami kapcsolódások jelennek meg. Ez utóbbi órák esetében a tantárgyakon átívelő transzverzális készségek fejlesztése is megvalósítható.

Tartalmi fejlesztési pontok:

  • legalább 1 alprogrami (max. 3 alprogrami) kapcsolat megjelenik benne
  • kapcsolódik az adott tantárgy adott évfolyamának tanmenetéhez, és a tanítói/tanári kézikönyvben megjelenített órához
  • minden alprogram (törekedve arra, hogy) egyenlő aránnyal (kb. 20%) jelenik meg (össz. komplex óraszám)

 

  1. Ráhangolódás

 

A ráhangolódás biztosítja, hogy a tanulók lelkesen, motiváltan kezdjék el a napot az iskolában, és érzelmi biztonságban érezzék magukat az osztályközösségben. Heti 1-3 alkalommal javasolja a Komplex Alapprogram 20-45 perces foglalkozás keretén belül.

A Kossuth utcai székhelyen, alsó tagozaton 2*45 percben és lehetőség szerint 3*20 percben, míg felső tagozaton 1*45percben és 1*20 percben valósítjuk meg.

A tanulási környezetet célszerű átalakítani úgy, hogy a tanulók körben ülhessenek székeken vagy szőnyegen, így megkönnyítve a kommunikáció feltételeit.

A foglalkozás felépítése ajánlottan a következő:

  • Üdvözlés
  • Beszélgetés
  • Közös tevékenység/játék
  • Zárás

Témái megválasztásában segít a Tanítói kézikönyv.

 

  1. „Te órád”

 

„Te órád” foglalkozás – a diák érdeklődéséhez, igényéhez, saját választásához igazítható, amely foglalkozásokon az osztálykeret nem feltétlenül kell, hogy érvényesüljön. A foglalkozás kiválasztását a pedagógus segíti.

 

  1. Házi feladat

 

Házi feladat: sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot nem ad a pedagógus a tanulóknak a komplex órákon, valamint a DFHT-val megvalósuló tanórákon. Arra kell törekednünk, hogy atöbbi tanórát is házi feladat mentessé tegyük!

Ez nem azt jelenti, hogy elmaradhat a szükséges gyakorlás és rögzítés, hanem azt, hogy a pedagógusnak az iskolai tanórákon kell a tanulókkal ezeket a feladatokat elvégezni. Úgy kell a mindennapokban terveznie és megvalósítania az óráit, hogy legyen elegendő idő a szükséges gyakorlásra és az új ismeretek rögzítésére az órák keretén belül. A pedagógusnak módosítania kell tervezési szokásain: legyen a tanórákon annyi gyakorlás és ismétlés, hogy ne legyen szükség otthoni tanulásra.

 

  1. Értékelés

 

Az értékelés az iskola nevelőtestülete által elfogadott értékelési rendszer szerint folyik.

Nincs ötös fokozatú skálán történő értékelés a reggeli ráhangolódáson, a délutáni alprogrami foglalkozásokon, illetve azokon az órákon, amelyeken a DFHT módszert használják a pedagógusok.

 

A Komplex Alapprogram értékelési rendszerében egyaránt jelen van

  1. a helyzetfeltáró (diagnosztikus értékelés)
  2. a minősítő (szummatív értékelés)
  3. a fejlesztő (formatív értékelés).

Fontos szerepe van a helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelésnek. Ennek eredménye feltárja a pedagógus előtt a tanuló előzetes tudását, amire építheti további munkáját.  Ez határozza meg az oktatási tartalmat és a módszereket. A diagnosztikus értékelést nem csak a tanév elején végezzük, ajánlott a tanév közben is felmérni, mennyit fejlődött a tanuló tudása. A tanév közben végzett diagnosztikus értékelés eredménye alapján a pedagógus dönthet arról, hogy változtat-e tanítási stratégiáján. A tanév végi diagnosztikus értékelésnél a pedagógus arról kap visszajelzést, milyen szinten sikerült a tananyagot megtanítani, a tanuló pedig arról, hogy mennyire sajátította el a követelményeket.

A minősítő (szummatív) értékelés egy tanulási szakasz lezárásakor, például egy témazáró dolgozat írásakor jelenik meg. Azt minősíti, hogy a tanuló mennyire sajátította el a tananyagot.

A Komplex Alapprogramban kiemelt szerepe van a személyre szabott, differenciált, fejlesztő (formatív) értékelésnek. Ennek célja nem a minősítés, hanem a tanulás támogatása. A pedagógus, miután felmérte a tanuló tudását, és segített a tanulónak a tanulási cél kitűzésében, támpontokat ad a megteendő lépésekről. Majd nyomon követi a tanuló egyéni haladását, és személyre szabottan segíti a tanulási folyamatot. A fejlesztő értékelés alkalmazásánál a pedagógus a gyermek önmagához mért fejlődését veszi figyelembe. Folyamatos visszajelzést ad a tanulónak erősségeiről és hiányosságairól, megbeszéli vele a tanulási célokat, az értékelési szempontokat, a teendőket, és a teendők határidejét.  A tanuló egyéni haladásáról és erőfeszítéseiről visszajelzést ad. A pedagógus visszajelzésének mindenképpen tartalmaznia kell a tanuló részéről sikeresen megoldott problémákat, a további fejlesztést igénylő területeket és a teendőket.

Az értékelésnek fontos része legyen

  • az önértékelés
  • a társak értékelése.

Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges.

Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

 

 

  1. Az iskolában folyó munka időkeretének
  2. A Komplex Alapprogram a tanulók kötelező óraszámának a meghatározása tekinteté­ben nem tér el a törvényben szabályozottaktól. Az iskolában folyó munka továbbra is két markánsan elkülönülő egységre oszlik:

 

a délelőtti időkeretben megvalósuló tanórák során

  • kötelező és szabadon tervezhető, nagyobb részben délelőtt szervezett foglalkozá­sokra, amelynek 80%-át a Komplex Alapprogram a pedagógusok módszerbeli gaz­dagságát tekintve nem szabályozza. A tanítási órák 20%-ában ellenben kívánatos a Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiájának, a DFHT tanítási-tanulási stratégiának az alkalmazása (differenciált egyéni munka, a rétegmunka, a pármunka, a kooperatív módszerek, a csoportmunka, a drámajáték és a projektmunka).
  • A kötelező és szabadon választható időkeret része a „Komplex órák”, a kereszttan­tervi tartalmak kb. 20%-ának feldolgozása történik ilyen módon.

 

  1. a délutáni időkeretben megvalósuló tanórák során
  • a Komplex Alapprogram által innovált alprogrami foglalkozások a délutáni idősávra húzódnak, kivéve a Testmozgásalapú alprogrami foglalkozásokat, amelyek beépülnek a tanítási órák sorába.
  • zajlik a „Te órád”.